Jeszte a Darnya völgy apró falvainak a legdélibb települése. Azon az útvonalon fekszik, amely a Tornalja-Fülek útból Felednél kiszakad, Simonyit, Gesztetét és Jesztét érintve megy le egészen Sárosig (Gömörpéterfala). Sáros után csatlakozik a Torna völgyébe vezető nagy útra.

 

– Mondana valamit a község múltjáról Polgármester asszony?

 

A helytörténészek szerint a község hegyek, dombok közt, nagyon szűk határok árnyékában, valamikor a XI. század vége felé alakult. Földje gyenge minőségű, homokos. Eleinte a Zách nemzetség birtokában volt, amelynek egy Felicián nevű tagja merényletet követett el Károly Róbert királyunk családja ellen, ezért elítélik, nemzetségét kiirtják. Később a községet a husziták dúlják fel, majd az itteni jobbágyoknak a törökök által kirótt adók miatti magasfokú elégedetlenségéről beszél a történelem. 1773-ban 11 parasztcsalád lakja, ebből hat Czene, négy Kati, és egy a Forgácsokból származik. 1900-ban gazdaságainak száma 36, szántóföldje 267 kat. hold, 211 római katolikus és öt zsidó vallású lakosa van.

 

Említést érdemel a falutól 1 km-re található 285 m magas várhegy, amit jelenleg fenyőfák borítanak. A várhegy Péterfala irányába a falutó délre a bal oldalon látható. Őseink elmondása szerint 80 évvel ezelőtt még lehetett látni a várfal maradványait, azonban ma már a helyén csupán cserépdarabokat lehet találni. A vár építése és lerombolása az Árpádháziak idejére nyúlik vissza. A 14. századból származó levéltári adatok a várat „mons Vaarheg“ néven említik.

 

 

– Most?

Jelenleg a lakosság létszáma 148, a 79 aktív lakosból átlagosan 26 munkanélküli.

 

– Hogyan győzi a sok teendőt?

A teendőimet 2014 decembere óta végzem. Mindig is tudtam, hogy egy falut irányítani nem kis felelősség. Viszont  el kell mondanom, hogy szeretem a kihívásokat és a felelősségteljes munkát, ezért éreztem magamban annyi erőt és bátorságot, hogy nekivágjak ennek a munkának. Nehéz időszak van mögöttem. Pénzügyileg konszolidálni kellett a költségvetésünket, a község ingatlanjai is elég rossz állapotban vannak. Épületeinken a tetők beáztak, kémények ledőlés előtt álltak. Nekifogtunk a javítgatásoknak, lépcsőt, irodát javítottunk, és a mai napig végezzük a tatarozási munkállatokat, ahogy erőnkből telik. Háľistennek sokat segítenek a szponzorok is, akiknek köszönettel tartozunk.  Felszámoltuk az illegális szemétlerakatokat, megjavítottuk a közvilágítást, a falusi hangszórót, virágtartókat készítettünk, virágokat ültettünk ki, megjavítottuk a halottasház tetőszerkezetét, vízmérőóráját, kihangosítót vásároltunk az imaházba, megoldottuk a rendszeres szemételszállítást a temetőben, és újrafestettük a kerítéseinket.

Elmondhatjuk, hogy jó úton haladunk a faluszépítés terén, mivel a lakosság megértő, fegyelmezett, szorgalmas és mindenki sokat dolgozik a saját portája körül.

 

– Milyenek a terveik polgármester asszony?

Jelenleg a klubhelyiséget tatarozzuk, és tervben van az autóbuszmegálló rekonstrukciója is. A kultúrház előtti kertben kopjafát szeretnénk állítani, és pihenőparkot kialakítani. A kultúra területén is van összetartás, asszonyainkkal, a „Jesztei menyecskékkel“,  szeretnénk újra főzőversenyeken részt venni nemcsak a Baranta -völgyben, hanem más rendezvényeken, főzőversenyeken is. Továbbá az eddigi falusi akcióink megszervezésével is szeretnénk hagyományt teremteni községünkben, mint a gyermeknap, gulyásparti, augusztus 20- i tüzijáték, nyugdíjasnap, Mikulásnapi ünnepség. Az anyagi fedezet sajnos hiányzik, viszont a szponzoraink segítségével remélem a továbbiaban is sikeresen megrendezhetjuk a fent említett falusi akcióinkat.

 

– Milyennek látja a közeli Baranta völgy tevékenységét az utóbbi időben?

Pozitívan értékelem. Úgy látom, Kopecsni Gábor és felesége Mikolt szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, és kívánom tartsanak ki továbbra is erőben, egészségben, „tisztes“ magyarságukban.

 

– Elégedett az aktivációs munkásokkal?

Az aktivációs munkások száma 26. Alapjában véve elégedett vagyok velük, igyekvőek. Viszont az államnak már ideje lenne ezen a szociális hálózaton változtatni, mivel az egyértelmű megoldás a stabil munkahelyteremtés lenne.

 

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kivánok!

 

Mede Géza  képek: a szerző és a községi archiv

 

– A község történelméhez Kovács Gyula munkái szolgálnak